Háború

Orbán Viktor a háborús helyzettel indított. – Hogy kezdődött? Úgy, hogy a németek azt mondták, csak sisakokat hajlandók küldeni, nem küldenek fegyvereket, mert az a háborúban való részvételnek számít. Most már tankokat küldenek, de repülőkről is szó van – mondta a miniszterelnök. A háború kezdete és a magyarországi választások nagyjából egybeestek időben. A kampányról szoktak rosszat mondani, de egyben jó is, mert olyankor egyenesen kell beszélni. A baloldal meg is mondta, ha mandátumot kap, együtt úszik a nemzetközi közösséggel. Ma már küldenénk a tankjainkat Ukrajnába. Mi pedig megmondtuk, hogy a magyarok érdeke a béke. Nem akarunk beszorulni az oroszok és az ukránok közé. Ez egy olyan konfliktus, amit lokalizálni kellene, nem szélesíteni. A választások idején a magyarok a béke mellett is letették a voksukat.




„Nevetséges helyzet” – fejtette ki Orbán –, hogy Nyugaton nyilatkozatok vannak arról, hogy akkor ki áll háborúban és ki nem. Az, hogy háboirúban áll-e egy ország, avagy sem, nem a nyilatkozatoktól függ, hanem a történésektől – vélte a miniszterelnök.

Ütnek, vernek, rúgnak, harapnak bennünket, minden eszközt felhasználnak, hogy belekényszerítsenek minket a háborúba.

Van Magyarországon is háborúpárti politikai erő, a baloldal. Százezres nagyságrend lehet az emberélet, akik meghaltak, vagy jóvátehetetlenül megsérültek a háborúban mindkét oldalon. – Az elemi, nem is modom, hogy keresztény, az elemi emberi érdek is azt mondja, hogy minél hamarabb befejeződjön a háború – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve: amíg ő a miniszterelnök, Magyarország nem sodródik bele a háborúba.

Nemzeti konzultáció

Arra a kérdésre, mire ad felhatalmazást a szankciókról szóló nemzeti konzultáció, Orbán azt mondta, ez a rendszer hungarikum, máshol nem csinálják. Az alaptörvény megalkotása után gondoltak arra, hogy legyen nemzeti konzultáció, mégpedig írásban – tette hozzá a miniszterelnök. Millió felett voltak hajlandóakaz emberek résztvenni ebben, ez a demokráciának a választások utáni élő formáját testesíti meg.




Egy ország életében fontos, hogy legyenek egyetértési pontok – mondta a kormányfő. Az, hogy egy országban van nyolcmillió ember, amelyből 1,4 millió kitölti, azt jelenti, hogy mindenki kapott egy esélyt, aki kitöltötte, azaz elmondhatta a véleményét, a maradék pedig rábízta a többiekre. Az emberek úgy döntöttek, a szankciók nem segítenek az ukránokon. A németek például készítettek egy számítást, hogy mekkora kárt okoz majd nekik a háború 2023-ban: mint kiderült, 175 milliárd eurónyit, ami kicsivel kevesebb mint a teljes magyarországi össztelljesítmény. Tehát Németország elveszít egy magyarországnyi GDP-nek megfelelő összeget. Magyarország 3760 milliárd forintnyi kárt szenved, ami majdnem annyi, mint az összes magyar által befizetett személyi jövedelemadó. Tehát a magyarok látják, hogy a szankciók nem jók.

– Azt viszont nem lehet, hogy az ember megbénítja az egész Európai Unió működését, tehát nem akadályozzuk meg azokat a szankciós pontokat, amelyek nem húsbavágóak a magyaroknak. Nem támogatjuk, de nem is akadályozzuk meg. A következő sarkalatos pont az atomenergia lesz, ahol fel kell mutatnunk, hogy itt nem egy miniszterelnöknek, hanem egy nemzetnek van gondja a szankciókkal.




Nyugat-Európában nincs tere az emberek hangjának. Ott, ahol a hivatalos, háborúpárti állásponttal ellenkező hangok vannak, azokat figyelmen kívül hagyják. És Nyugat-Európában egyszínű a média, nálunk sokkal színesebb: a háborúval kapcsolatos témák liberális megközelítéséhez is egyszerűen hozzáférnek az emberek. Mindezt a baloldali beállítottságú médiumok hozzák, az ezzel ellentétes álláspontot pedig a konzervatív média – vélte a miniszterelnök.

Választási pénzek

A választási pénzekkel kapcsolatos botrány kapcsán azt mondta, nem csak dollárbaloldal, de dollármédia is van. A baloldal folyamatosan olyan álláspontokat képvisel, ami rossz Magyarországnak: ilyen például a migráció, a genderügy, a háború vagy a szankciók kérdése. Miért csinálják ezt? Erre most megkaptuk a választ: mert ezért kapják a pénzt. Annál durvább nincs is, hogy az ember a politikában pénzért a hazája érdekeivel ellentétes álláspontot képviseljen. Lehetne néhány fontos kérdésben együttműködni a baloldallal, ha az nemzeti alapokon állna. Ez fontos lenne számunkra a nemzeti egyetértés miatt. Most már tudjuk, milyen technikákkal jött a pénz, de azt még nem, hogy kitől, bár a végén valószínűleg találkozunk majd a honfitársunkkal, Soros Györggyel. Ha ennek a végére jártunk, védelmi eszközöket kell kiépíteni a lefizetett politikusok ellen.

Infláció

Ma a gondolkodásunkat az áremelkedések és az infláció uralja. Ugyan a baloldali közgazdászok azt mondják, nem szabadott volna ennyi pénzt adni az embereknek a 2022-es évben (Megjegyzés: adóviszatérítés, stb…), de ha nem adtunk volna, hogyan élnék túl ezt a helyzetet? Ezért idén is megpróbálunk segíteni támogatásokkal, de ez sem győzi majd le a valóságot, illetve azt az érzést, hogy drága minden. Egyetlen feladat van tehát, hogy az inflációt nem méricskélni kell, hanem le kell törni. Március tájékán véget érhet a „láz”, és az év végére egy számjegyű lehet az infláció. Ezért Orbán Viktor türelmet kért az emberektől, szerinte márciusban már látni lehet a hatását azoknak az „injekcióknak”, amelyeket a kormány adott be a magyar gazdaságnak. Olyan újabb brüsszeli szankciókat pedig a kormány nem enged át, ami mindezt megakadályozhatja – szögezte le a kormányfő.