A kormányfő péntek reggel – szokás szerint – a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában vendégeskedett, ahol a legújabb kormánydöntésekről, tudnivalókról számolt be.
Amerika, beruházási bank, háború
Orbán Viktor az amerikai „ruszkik haza” plakátkampánnyal és az USA által bevezetett szankciókkal kezdte: azt mondta, nem Magyarország elleni szankciókról van szó. Áttekintette a listát, amelyen 34 magánszemély van, köztük egy magyar, van egy ciprusi, de osztrák is, akik szerintük kijátszották az Oroszország elleni szankciókat. Nem vitatjuk senki jogát, hogy szankciókat vessen ki, bár a szankciókkal sosem értünk egyet, de tudomásul vesszük és betartjuk őket – mondta Orbán. A szankciók pénzügyi témában születtek, a beruházási banknak lehetett volna komoly szerepe a beruházások fejlesztésében, de a háború óta látszott, hogy nem tud működni, így meg, hogy szankciók alá vetették, még annyira sem, mint eddig. Tegnap a kormányülésen ezt megbeszélték, és mivel nincs értelme tovább részt venni benne, kiléptünk a Nemzetközi Beruházási Bankból – mondta a kormányfő, hozzátéve: az amerikaiakkal jó a viszonyunk, egyszer üzentünk nekik hadat, a második világháború vége felé.
„Nem nevezném egy sikeres diplomáciai akciónak” – tette hozzá.
Az amerikaiak a barátaink, katonai szövetségben vagyunk, az értékek is hasonlóak, mint nálunk: Amerika keresztény ország, s bár most megosztottak, de ez az értékgyökérzet is közel hoz minket egymáshoz. A gazdasági kapcsolatok kifejezett sikertörténet képét mutatják. Minden adott ahhoz, hogy baráti legyen a kapcsolat, de Amerika most megosztott. Ha republikánus elnök van, a kapcsolatok könnyebbek, ha demokrata, akkor nehezebb helyzetünk van. De nem a mi dolgunk, hogy válogassunk az amerikai elnökök között, azt az amerikai nép teszi meg, és mi azzal működünk együtt. Az amerikai kormány aztán ideküld egy nagykövetet, egy politikai kinevezettet. A „ruszkik haza” plakát kicsit fáziskésésben van, hiszen mi hazaküldtük az oroszokat, magam is jól emlékszem rá – mondta Orbán.
A véleménykülönbség most a gender- és családpolitika terén, illetve a háború tekintetében. De az amerikai–magyar barátságnak ezt ki kell bírnia. Megértem az amerikai álláspontot – mondta a kormányfő –, de nem fogadom el. Amerikánál biztonságosabb ország nincs, védi magát. Ezt a Kárpát-medencéről nem lehet elmondani: mások a kockázatok innen nézve, mint Amerikából.
Ezért, ha az amerikaiak egy háború eszkalációról hallanak, mondjuk egy atomháború képét idézik meg, akkor tudják, hogy nagy arzenáljuk van, de ha én hallok erről, Csernobilra gondolok – fejtegette Orbán Viktor, majd hozzátette: ha valami történik Ukrajnában, akkor jó, ha az ember nem megy ki az utcára. Ha meghal valaki Ukrajnában, nyilván együttéreznek, de itt mi tudjuk, hogy az egy magyar ember volt Kárpátaljáról.
Amerika nem tett le arról, hogy belepréselje a világot egy háborús szövetségbe, de mi nem engedjük, hogy beleszorítsanak minket egy háborúba, a magyarok akarata ebből a szempontból egyértelmű – vélekedett a miniszterelnök.
Volt arra esély – folytatta , hogy ebben belpolitikai konszenzus is legyen. Megpróbáltam, nem egy hálás szerep. De a baloldallal való párbeszédben én inkább az egyetértési pontok megtalálására törekszem. A támogatásunk stabil, a háborúpárti baloldal a magyar emberek csak egy töredékének támogatását élvezi. Én sajnálom, hogy a magyar baloldal háborúpárti, azaz nincs benne a béketáborban. Én nem ledorongolni akarom őket, hanem arra törekszem, hogy egy híd legyen, amin át tudnak jönni a béketáborba. Ezért hoztunk egy határozati javaslatot, hogy Magyarország nem akarja a háborút, amit a baloldal nem fogadott el, de a remény hal meg utoljára, majd meglátjuk – mondta Orbán.
Az is kiderült, hogy Orbán szerint a helyzet két hete jobb volt, mint most, az eszkaláció folyamatosan nő, a helyzet romlik. A britek szegényített urántartalmú lövedékeket akarnak eljuttatni az ukrán frontra. Ez még nem atombomba, de a nukleáris fegyverekhez visz minket közelebb, az oroszok meg válaszképp Fehéroroszország területére taktikai nukleáris fegyvereket telepítenek, azaz elérkeztünk a nukleáris fegyverek alkalmazásának határára. Nem mondom, hogy ez holnap reggel bekövetkezhet, de az események lejtése ebbe az irányba mutat – mondta Orbán, aki szerint, ha ez így megy tovább, beléphetünk a harmadik világháborúba.
Persze, minden megelőzhető, hisz a konfliktusokat emberi döntések idézik elő. Ha a világ vezetői észnél vannak, a világ jobb állapotba kerülhet, mint amidben most van. Erre a francia elnök kínai látogatása jó példa, mert végre valaki, aki nem ellenségeket keres, hanem azt nézi, hol lehet együttműködni. Ez hasonlít a magyar külpolitikára. Mi barátokat akarunk gyűjteni, nem ellenségeket. A francia elnök szerint lealacsonyító, hogy mások külpolitikáját vesszük át, hiszen elég értelmesek vagyunk, hogy a saját érdekeinket képviseljük. Arra szólít minket, hogy ezt a szellemi munkát végezzük el, és mielőtt átvennénk az amerikai külpolitikát, nézzük meg, egybeesnek-e ezek az európai értékekkel.
A különbség, hogy mi keresztény Európát képzelünk el, a francia elnök liberális Európát, de ez legalább már érdemi vita, nem pitiáner, egymást lökdöső, egymásnak alávágó dolog, mint amitől most szenved Európa.
Ársapkák
Ami eddig történt az infláció csökkentése érdekében, az kevés, az ársapkákat nem lehet megszüntetni. Néhány termék ára csökkent a boltokban, de még kevés árucikknél van ez így, az üzletláncok egyelőre néhány árcsökkentéssel próbálják bevonzani a vásárlókat. Reménykedek benne, hogy áprilisba szélesedik ezen termékek köre, nyárra pedig általános lesz – fogalmazott Orbán, aki szerint a néhány tized százalékos inflációcsökkenés jó irányba mutat, de nem elég. Számítunk arra, hogy a kereskedők nem most akarják megcsinálni éltük üzletét, s azt akarjuk, hogy legyen verseny, ezáltal csökkenjenek az árak – mondta Orbán Viktor, jelezve, hogy az ársapkák egyelőre maradnak.