Önkormányzati lakás pályázat 2020 – szociális bérlakás pályázat, feltételek, jelentkezési lap!

Önkormányzati lakás pályázat 2020 –>

szociális bérlakás pályázat, feltételek, jelentkezési lap!

Magyarországon nagyon alacsony a szociális bérlakások aránya (a teljes lakásállomány 2-3%-a), így sajnos nagyon sok rászoruló ember akár évekig is vár arra, hogy ilyen módon megfelelő lakhatáshoz jusson. Azonban még a meglévő lakásokat sem könnyű elérni. A Város Mindenkié csoport ezért összeállított egy rövid összefoglalót arról, hogy milyen jellegű önkormányzati bérlakások vannak, mire kell odafigyelni a pályázásnál és milyen általános nehézségek, problémák jelentkeznek. Reméljük, sok ember számára tudunk hasznos információkkal szolgálni és az útmutató segítségével sikeres pályázatot tudnak benyújtani.

A lakás pályázatok fajtái:

A kerületi önkormányzatok és a Fővárosi Önkormányzat a Lakástörvény (1993. évi LXXVIII. törvény) keretei között saját helyi lakásrendeleteikben határozzák meg az önkormányzati lakások bérbeadásának feltételeit. Lakást bérbe adni főszabályként pályázat útján lehetséges, de léteznek azon kívüli elhelyezési módok is.

Pályázati rendszer szerinti bérbeadás:

Szociális bérlakás-pályázat

Ebben az esetben csak akkor lehet beadni, ha van ki írva lakáspályázat. Itt jelentős probléma, hogy hosszú a várólista, és emiatt ritkán írnak ki új pályázatot és akkor is nagyon kevés lakásra. Az önkormányzatok általában az erre vonatkozó pontrendszer alapján döntenek a pályázatokról, amely önkormányzatonként változó.

A kiadandó lakások nagy része általában felújításra szorul, ha ez a leendő bérlő módjában áll, akkor a felújítás költségeit általában be lehet számítani a lakbérbe. Sajnos nagyon kevés olyan lakás van, amelyik rögtön beköltözhető.

A bérleti díj a szociális bérlakások esetében alacsony és megfizethető.

Költségelvű bérlakás-pályázat

Pályázat alapján lehetséges költségelvű lakást is igényelni, a pályázati felhívásban meghatározott kritériumok szerint. Az ilyen lakások bérleti díja is általában megfizethető, hiszen az önkormányzatoknak haszna nincs rajta (de a költségeiket fedezi) viszont magasabb, mint a szociális bérlakás díja. A bérleti díj minden esetben négyzetméter alapú. Ezek a lakások általában összkomfortosak, beköltözhető, jó állapotban vannak.

Piaci alapú bérlakás pályázat

Csak kiírt lakáspályázat alapján lehetséges, négyzetméter alapú bérleti díja van, ami önkormányzatonként változó. Ebben az esetben is csak kevés lakást pályáztatnak meg kiadásra, viszont többet, mint szociális alapon és ezek nagy többsége beköltözhető állapotú. A bérleti díj általában magas (a piaci viszonyokhoz igazodik). A kérelmet itt is pontrendszer alapján bírálják el.

Lakások bérbeadása pályázati rendszeren kívül:

Itt önkormányzatonként váltózóan, többféle jogcímen lehetséges a bérbeadás, amit minden esetben az önkormányzati rendeletek tartalmaznak (pl. szociális gondoskodás körében, közérdekű célok megvalósítása érdekében, jogszabályon alapuló elhelyezési kötelezettség, stb.). Alább két általában jellemző, gyakori jogcímet ismertetünk.

Méltányossági lakáskérelem

Ebben az estben nagyon jól meg kell indokolni a méltányosság okát. Általában különösen rászorultak kapják, elbírálása soron kívül történik, de ezt is önkormányzati rendeletben szabályozzák. A méltányosság okát minden esetben hivatalos iratokkal kell indokolni, az iratokat csatolni is kell. Nincs pontrendszer, viszont nagyon szigorú az elbírálás. A bérleti díj alacsony, megfizethető.

Átmeneti lakáskérelem

Ez hasonló a méltányossági kérelemhez annyiban, hogy nincs pályázat, viszont csak meghatározott esetekben igényelhető (pl. természeti katasztrófa, tűzkár stb. esetén, ha a saját ingatlan lakhatatlanná vált). Sokszor probléma, hogy az önkormányzatok vagy nem rendelkeznek ilyen lakásokkal, vagy csak nagyon kevés van belőle. Elbírálása azonnali (pár nap). A bérleti díj ebben az esetben is alacsony.

A leggyakrabban előforduló formai hibák a lakáspályázatoknál:

A szociális lakáspályázati rendszer több kisebb és nagyobb dologból tevődik össze, amire érdemes odafigyelni, mivel sok lakáspályázatot formai hibák miatt utasítanak el. Ha bizonytalanok vagyunk, érdemes inkább többször is kérdezősködni az önkormányzatoknál, inkább, minthogy valamit rosszul töltsünk ki! Külön odafigyelést igényel, hogy minden önkormányzatnak saját formanyomtatványa van, és legtöbb esetben nem egyeznek a kitöltendő adatok. Érdemes tájékozódni, mert nem minden önkormányzat ír ki pályázatot úgy, hogy mindenki igénybe veheti.

– rossz formanyomtatvány: néhány önkormányzat díjfizetés ellenében ad csak formanyomtatványt, de van olyan, hogy a honlapjukról le lehet tölteni, ami viszont az hiányos lehet, mivel nem mindig tartalmazza az igényelhető lakások listáját vagy éppen nincs hozzá nyilatkozati lap. Mindig érdeklődjük meg pontosan, hogy mely iratokat kell kitölteni, és milyen mellékletek szükségesek!

– hiányos pályázat: a formanyomtatvány valamelyik része nincs kitöltve

– javítási hibák: valamelyik adat javítva van, elírás miatt

– csatolandó íratok hiánya: az adatokat igazolni kell az előírt mellékletekkel

– esetenként nyilatkozatok hiánya: van olyan önkormányzat ahol minden egyes adatlap kitöltéséhez nyilatkozat kell az adtok valódiságáról

– együttköltöző személy hiányos adatai: ha több személy költözik együtt, mindenkinek kell minden olyan igazolás, ami a kérelmezőnek (kivéve a gyerekeket, nekik általában csak személyes adatok kellenek).

Sajnos a legtöbb önkormányzat nem indokolja meg, hogy miért utasított el egy lakáspályázatot. Ennek ellenére mindig érdemes érdeklődni, hátha külön kérésre mégis adnak indoklást, ami segíthet a további pályázatok beadásában.

Általános problémák a szociális bérlakás-igényléseknél:

Mivel az önkormányzatok nagyon kevés számú bérlakással rendelkeznek, így a pályázatok elbírálása után várólista keletkezik (amit sajnos nem kötelező vezetniük). Így némely esetben több évig is tarthat, mire valaki ezen a módon lakáshoz jut. Van olyan kerületi önkormányzat, amely csak közalkalmazottaknak ad ki bérlakást. Van olyan kerület is, ahol bár van bérlakás, de vagy nagyon megnézik, hogy kinek adják ki, vagy pedig ki sem adják, és más célra használja az önkormányzat (pl. kerületi érték megóvása az I., II., V., VI., IX., XII. kerületekben).

Az elbírálási pontrendszer nem egységes és nem azonos ugyanazon kerület több pályázati kiírásánál sem, ami nehezíti a pályázók esélyeit. Gyakran olyan kritériumok vannak, amelyeknek nehéz megfelelni: döntő a pályázó anyagi helyzete, de a költözők száma és a lakás alapterületének nagyságának szabályozása is fontos, mivel meg van határozva, hogy egy főre hány négyzetméternek kell jutnia, és a bérleti díja is a négyzetméter alapján állapítják meg.

Sok kerületben kötelezővé teszik a kerületben bejelentett lakcím bizonyos időtartamát is (amely alkotmányellenes gyakorlat, mégis nagyon gyakran előfordul), illetve jellemzően előnyt élveznek a családosok az egyedülállókkal szemben.

Minden esetben figyelembe veszik azt, hogy a pályázónak van-e öröksége vagy bármilyen jellegű ingatlan-tulajdonrésze, és ez a legtöbb esetben kizárja a pályázót, hacsak nem tudja okiratokkal igazolni, hogy lemondott az örökségéről, vagy a tulajdona bármilyen más okból kifolyólag megszűnt. Itt számít a haszonélvezeti vagy bármilyen ingatlan-használati jog is, amit több kerületnél kötelező jelleggel fel kell tüntetni a pályázatokban.

Összefoglalóan újra elmondjuk, hogy kiemelten fontos a helyi rendeletek pontos ismerete (ezek mindig letölthetők az önkormányzatok honlapjáról, de az önkormányzati lakásosztályokon is megtalálhatók nyomtatott formában), mert az egyes önkormányzati rendeletek nem egységesek, és a Lakástörvény kötelező keretei között sok kérdést eltérően szabályoznak.

error: Content is protected !!