Napra pontosan 9 hónap után 39 százalék drágulással találkoztunk a Lidlben, amikor végignéztük ugyanazoknak a termékeknek az árait, amelyeket decemberben is vásároltunk. Az eredmény jóval meghaladja a hivatalos statisztikát, a KSH szerint ugyanis augusztusban 30 százalék volt az élelmiszerek éves drágulása – ők ráadásul 12 hónapos időtávot vizsgálnak.

Az árak összevetésnél beleütköztünk néhány olyan brutális különbségbe, ami még minket is megdöbbentett.

• A félbarna kenyér ára például 9 hónap alatt a duplájára növekedett (599 forint),
• a mélyalmos tojásé pedig közel 120 százalékos áremelkedéssel 48 forintról 105 forintra drágult.

A kenyérben ráadásul az is megdöbbentő, hogy ez a kilós, félbarna vekni volt korábban a Lidlben kapható egyik legolcsóbb kalóriaforrás, így a brutális drágulása pont a legszegényebb vásárlókat érintheti rosszul.

Ez pedig egy általánosan jellemző trend. Amíg az olyan, a legtöbbek életében alapvető szerepet betöltő élelmiszerek, mint a tészta, a rizs vagy a kenyér mind jóval több mint ötven százalékkal drágultak az elmúlt 9 hónapban, addig a nélkülözhetőbb „luxustermékek” jóval kevésbé. Ilyen a csokoládé, a gyümölcslé, a fagylalt vagy a kóla.

Brutális árnövekedés

Na de mennyibe kerülnek most ugyanazok a termékek, amelyeket decemberben is végigvásároltunk? Májusban csináltunk már egy összehasonlítást, és ahhoz hasonlóan most is grafikonokon ábrázoljuk, melyik termék ára mennyit változott az elmúlt időben. Egy dolgot előre elárulunk: ha mostanában néhány ezer forinttal nagyobb szokott lenni a boltban a számla, akkor nem az étvágya és a mohósága nőtt meg, csak épp egy csomó gazdasági hatás egyszerre gyűrűzött be a pénztárcájába.

Ahogy a grafikonon látszik, szinte minden termék ára jelentősen nőtt az elmúlt 9 hónapban, némelyeké akár 3-400 forinttal is. A legnagyobb tételeket ezen a listán a húsok, a sajtok, az édességek teszik ki, de felzárkózott most már közéjük a vaj, valamint szintén jelentősen drágult az extra szűz olívaolaj és a Dr. Oetker mirelit pizza is.

Akkor mennyi is az igazi élelmiszer-infláció?

A KSH havonta közli azt is, pontosan melyik élelmiszer mennyivel drágult az előző év azonos időszakához, és az előző hónaphoz képest. A legutóbbi, augusztusi adatokat mi is ismertettük, és érdekes összehasonlítani, hogy a boltokban járva mi valójában milyen árnövekedésekkel találkozunk.

Az infláció tavalyi felpörgése idején megjelentek már azok a hangok, amelyek szerint a KSH vagy nagyon rosszul méri az árak változását, vagy csal a számokkal. Ezt a kérdést mi is részletesen körbejártuk egy cikkben, a lényeg az, hogy a módszertan ugyan törekedhetne nagyobb pontosságra, de a csalás lehetősége gyakorlatilag ki van zárva. Az viszont elég érdekes, hogy a hivatalos 30 százalékos élelmiszer-infláció melyik árukategória milyen mértékű árváltozásából jött össze.




Az ábrán jól látszik, hogy a termékek döntő többsége durván drágult az elmúlt 9 hónapban. A négy 100 százalékos és afölötti árnövekedés mindenképpen megdöbbentő, de az is jól leírja a hazai élelmiszer-ellátás helyzetét, hogy a legtöbb áru 20-80 százalék között drágult. A szezonális hatások miatt olcsóbb lett a paradicsom, nem változott az alma és a szőlő ára, a hatósági árstopok miatt pedig szintén nem tudott jelentősen megdrágulni a napraforgóolaj, a búzaliszt, a cukor és a csirkemellfilé.




Na de vegyük végig sorban, mi áll a leggyorsabban dráguló termékek árváltozása mögött:

• • Lilahagyma (161 százalék): bár a növényszármazékok ára év közben hullámozni szokott, az nem túl gyakori jelenség, hogy valami 9 hónapon belül több mint két és félszeresére dráguljon, főleg, ha egy viszonylag jól eltárolható élelmiszerről van szó. Azt már egy korábbi cikkünkben írtuk, hogy a piaci viszonyokhoz képest a hagyma valójában nem most lett drága, hanem korábban volt nagyon olcsó Magyarországon, Olaszországban például decemberben is kétszer annyiba került, mint itt. Most viszont már nálunk is kilőttek a hagymaárak, leginkább azért, mert a magyar hagymatermesztés nem tudja felvenni a versenyt a külföldi öntözött ültetvényekkel, így idén rengetegen felhagytak vele. Ezt súlyosbította az aszály is, az ágazat kihívásairól és a makói hagyma megszűnéséről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

• • Mélyalmos tojás (119 százalék): a tojás ára már 2021 elején növekedett, és bár ma már visszasírnánk a 40 forint körüli átlagárat, valójában már akkor érződött a mostani válság előszele. Azóta először a takarmány kezdett el drágulni, később az energiaárak is az egekbe lőttek ki, majd az orosz–ukrán háború rátett még egy lapáttal a történetre. Idén nyáron aztán az évszázados rekordokat megdöntő aszály rontotta tovább a helyzetet, így legutóbb augusztus végén jelentett be 10 forintos áremelést a Tojásszövetség.
  • Kenyér (100 százalék): a búza a Covid utáni nyersanyagár-növekedés miatt már 2021 végén elkezdett drágulni, később pedig az egekbe szökő energiaárak is nehezítették a malmok dolgát. A februárban kitört orosz–ukrán háború miatt aztán idén több ezer négyzetkilométeren nem arattak, vagy beragadtak a készletek a kikötőkben. Ha pedig ez nem lett volna elég, a brutális szárazság miatt a szokásos 5,3 millió tonna helyett idén csak körülbelül 3,8 millió tonna búzát sikerült aratni Magyarországon, ami tovább emeli az árakat.

• • WC-papír (79 százalék): ahogy a nyersanyagok nagy része, úgy a papír alapanyagául szolgáló cellulóz világpiaci ára is az égbe lőtt ki a Covid-járvány első három hulláma utáni gazdasági újraindulás közepette. Ez pedig azóta sem enyhült, többek között az iskolakezdéshez szükséges füzetek és könyvek is 50 százalék körül drágultak idén a cellulóz árának emelkedése miatt.
  • Rizs (76 százalék): A rizs világpiaci ára nagyon sokáig el tudta kerülni a robbanást, sőt, idén év elején kifejezetten olcsó volt ez a termék. Az orosz–ukrán háború következtében kialakult élelmiszerválság miatt viszont egy idő után sokan a kieső búza helyett kezdték el vásárolni, ami feljebb tolta az árat. A világ nagy részéhez hasonlóan pedig a fő rizstermesztő Indiát is szárazság sújtja idén, ami miatt az ország korlátozta a rizs kivitelét, további drágulást okozva.