Munkavállalók figyelem! Ebben a 3 esetben plusz szabadság jár a rendes alapszabadságon és pótszabadságon felül!

Így rendelkezik a Munka Törvénykönyve!




1 – Rendkívüli szabadság

A rendkívüli szabadság kifejezést a közeli hozzátartozó halála miatt járó két munkanapra értik. Közeli hozzátartozónak számít a házastárs, az egyenes ági rokon, a házastárs egyenes ági rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs minősülnek. Ha tehát a férjnek meghalt a nagypapája, a feleségnek is jár a szabadság. Bár nem szokták, de elvileg a munkáltató kérheti a halotti anyakönyvi kivonatot.
A cikkben foglaltak abban az esetben járnak, ha a munkáltató és a munkavállaló viszonyára a Munka Törvénykönyve vonatkozik. A be nem jelentett vagy részmunkaidős, esetleg távmunkás állás esetén eltérhet, az előbbinél pedig a munkáltató visszaélhet a helyzettel, mármint annál még jobban, hogy nem fizet például TB-t az alkalmazott után. A szabadságok kiadása történhet másképpen is, ha a munkáltatóval megegyezel, vagy felajánlja, de ezek járnak a törvény szerint.




Betegszabadság

Minden munkavállalónak jár 15 nap betegszabadság, ebben az időszakban a fizetés 70%-a jár, jobban mondva a távolléti díj 70%-a, ezt továbbra is a munkáltató fizeti. Természetesen a munkáltató erre az időszakra kérheti az orvosi igazolást. Betegszabadságot a gyerek betegsége idejére is ki lehet venni, annak 12 éves koráig, ha a gyerek egy háztartásban él a szabadságot igénylővel. A 15 nap lejárta után a munkavállaló táppénzt kaphat.




Fizetés nélküli szabadság

Jól hangozhat, hogy veszed a hátizsákodat, és búcsút intesz a munkahelyednek egy ideig, de a fizetés nélküli szabadságnak is vannak feltételei. Járhat akkor, ha a közeli hozzátartozó hosszú távon ápolásra szorul, ezt a kezelőorvosnak igazolnia kell. Emellett a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés miatt jár a fizetés nélküli szabadság. 15 munkanappal a szabadság igénybevétele előtt kell igényelni írásban. Amennyiben nem betegápolásról van szó, hanem mondjuk egy hosszabb utazásról, akkor is érdemes megpróbálni, mert elképzelhető, hogy a munkáltató belemegy.