Megszavazta az Országgyűlés a koronavírus-törvényt >>> ORBÁNÉK GYŐZTEK…
A március 30-i, hétfői plenáris ülésen 138 igen, 53 nem szavazattal, nulla tartózkodás mellett fogadták el a törvényt. Az ellenzéki pártok több módosító javaslatot is benyújtottak, amit a zárószavazás előtt egytől egyig mind leszavazott a Fidesz–KDNP-s többség.
A kormány ahhoz kapott most felhatalmazást határozatlan időre, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig a védekezés érdekében rendeletekkel irányíthassa az országot, egyes törvények alkalmazását felfüggessze, törvényi rendelkezésektől eltérjen, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhasson.
Orbán egy hete úgy értékelte a törvényt, hogy a békeidőben érvényes szabályok mellett nem lehet hatékony járványügyi és gazdasági intézkedéseket hozni, megszervezni a kollektív védelmet. A veszélyhelyzeti jogrend hatalmazza fel a kormányt és ad eszközöket ahhoz, hogy megvédjék Magyarországot.
Az ellenzék időbeli korlátozást kért
Dömötör Csaba a veszélyhelyzet meghosszabbításával kapcsolatban elmondta, hogy az ellenzék ezt is „pártpolitikai szemüvegen” keresztül nézi. A törvényre azért van szükség, mert biztosítanunk kell a gyors döntést a járványügyi helyzetben, határidőt pedig azért nem lehet mondani, mert „nincs ember, aki meg tudná mondani, hány hónapos küzdelemre kell berendezkednünk”.
A KDNP-s Hargitai János azt kérte, teremtsék meg a kormány számára az ideális feltételeket a veszélyhelyzetet kezelésére. Szerinte hiába mondja az ellenzék, hogy az elmúlt egy hétben is meg tudta oldani a kormány a törvény nélkül a helyzetet, Hargitai szerint lényeges különbség van: a kormány kért az elmúlt hétben, nem pedig rendelkezett.
A Jobbik, az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd, a Momentum, a Liberálisok, valamint Hadházy Ákos és Szél Bernadett független képviselők már egy hete kiadtak egy nyilatkozatot, amiben elmondták, miért nem tudják támogatni a koronavírus-törvényt.
Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője a most hétfői parlamenti vitában azt mondta, szükség van a rendeleti kormányzásra, de ebben bizonyos garanciákat, időbeli korlátokat is be kell vezetni. Nem azért van szükség ezekre a garanciákra, mert az ellenzéki pártok ennyire érzékenyek, hanem mert a helyzet igen komoly, mondta és hozzátette, az ellenzék módosító javaslatában szerepelt a 90 napos időkorlát, de benne van az a lehetőség is, hogy azt újabb 30 nappal meg lehetne hosszabbítani.
Tóth Bertalan, az MSZP elnöke arról beszélt a törvény kapcsán, az ellenzék hajlandó a konszenzus megteremtésére. Semmi mást nem kértek, csak hogy legyen egy határidő. „Beterjesztettük azt a módosító törvényjavaslatot, ami alapján meggondolhatják magukat, és kérem, hogy gondolják meg magukat!” – mondta. Időben korlátlan felhatalmazást nem tudunk adni a kormánynak, tette hozzá.
A jobbikos Lukács László György is azt kérte, legyen a törvényben határidő: 60, 90, 120 napra kapjon a kormány felhatalmazást. Mi azt kértük, a kormány ezt a helyzetet ne a saját hatalmának kiépítésére, de a járvány elleni harcra használja, mondta. Lukács szerint a kormány hazudik, amikor azt mondja, az ellenzék sosem mondta korábban, hogy határidőt akarnának: a politikus szerint már március 13-án és 18-án is elhangzott a tárgyalásokon.
Korábban nem szavazta meg az országgyűlés a törvény sürgősségi elfogadását
137 igen, 52 nem aránnyal nem lett meg a négyötödös parlamenti többség a koronavírusos (köznapibb nevén: felhatalmazási) törvényjavaslat sürgős, kivételes eljárásban történő tárgyalásához még múlt hétfőn.
Nemmel az ellenzék szavazott – korábban az ellenzéki pártok mindegyike előre kijelentette, hogy nem fogja megszavazni –, ugyanakkor a jogszabályt 2/3-os többséggel egyedül is el tudja fogadni a Fidesz–KDNP frakciószövetség.
A szavazást egy hosszú vita előzte meg, mindegyik frakcióvezető felszólalt, akik továbbra is kitartottak amellett, hogy akkor támogatják a kormány javaslatát, ha abba bekerül egy határidő. Hatvan- vagy kilencvennapos határidőt szerettek volna, így a kormányfői intézkedések meghosszabbításáról kéthetenként újra kellett volna szavazni.