A koronavírus-járvány itthoni második hulláma mellett jól láthatóan el akarja kerülni a kormány a gazdaság újbóli részleges leállítását, azaz az országos szintű, átfogó és szigorú korlátozások újbóli bevezetését. Ezért az utóbbi napokban egyre több olyan hír érkezett, amely az élet különböző területein szelektív szigorítások életbe lépéséről szólt. Az alábbiakban néhány példával irányítjuk rá a figyelmet erre a gyakorlatra a holnapi Kormányinfo előtt.
Korlátozásokat sürgettek a szakértők
A járvány itthoni második hullámának berobbanásával párhuzamosan az elmúlt két hétben számos szakértő, illetve szervezet képviselője sürgetett gyors és hathatós szigorító lépéseket a kormánytól a veszélyesnek, ijesztőnek mondott következmények elkerülése érdekében . A javaslatok között a veszélyeztetett korcsoportok, társadalmi rétegek fokozott védelme (pl. idősek vásárlási sávjának visszahozása), a kötelező maszkhasználat minden zárt térben történő hatékony ellenőrzése, illetve a nagyobb társas/intézményi összejövetelek korlátozása bukkant fel a leggyakrabban, de volt, aki már a „maradj otthon!” kampány újbóli visszahozására is javaslatot tett.
A szakmai sürgetések ellenére az utóbbi két hétben a kormány felől nem volt nagy csinnadrattával, erőteljes üzenetekkel, sajtótájékoztatón bejelentett intézkedés a felemásra sikeredett és illegálisnak minősített határzáron kívül. Annál ugye a hivatalos indok szerint a külföldi behurcolás megakadályozása volt a fő cél, ehhez képest pár nap alatt több területen is a lazítás irányába születtek lépések (a felfutó járványgörbéjű visegrádi országok állampolgárai felé, az ingázók felé, illetve az üzleti- és sportcélú látogatások területén).
Ez az ügy már érzékeltette, hogy a második negyedéves, uniós szinten is az egyik legnagyobb GDP-visszaesés után kiemelt célja a kormánynak, hogy a járvány berobbanása mellett is lehetőleg fékezze a gazdasági-társadalmi károkat, amennyire csak tudja. A nagy hírveréssel bejelentett kezdeti totális külföldi határzár egyébként a járvány itthoni berobbanásán már úgysem enyhített volna érdemben, közben viszont tényleg súlyos károkat képes okozni főleg a turizmus-vendéglátásban, illetve a szállodai szektorban akkor, ha az eredeti szabályok maradnak életben.
A kormány a gazdasági következményeket hangsúlyozza
Mindezek után aztán még határozottabb üzenetek jöttek a kormány háza tájáról, de nem a tervezett átfogó szigorításokról, hanem lehetőleg azok elkerüléséről:
- Előbb szeptember 2-án Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta ki, hogy a koronavírus-járvány második hullámában a magyar gazdaság korábban látott részleges leállását meg kell akadályozni, és ehhez az egyik legjobb eszköz a határokon életbe léptetett korlátozó intézkedések sorozata.
- Másnap azt is mondta, hogy a határzár szabályai szeptember végéig élnek, és akkor majd megnézik, hogy a járvány miatt a szigorítás irányába kell-e menni (de hogy mely területen, azt nem említette). Úgy vélte, hogy ha a magyar gazdaságot még egyszer le kellene állítani és az iskolákat még egyszer be kellene zárni, az drámai következményekkel járna gazdasági, illetve társadalmi szempontból.
- Szeptember 6-án azt hangsúlyozta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára, hogy a járvány második hulláma felkészültebb állapotban ér minket, igaz elhúzódó, többfrontos küzdelemre kell berendezkedni, mert nincs még vakcina. Ő is hangsúlyozta, hogy fontos a gazdaság fordulatszámának mielőbbi visszaállítása és a munkahelyek megvédése és Orbán Viktor kormányfő korábbi kijelentésével összhangban leszögezte, „mivel a védekezés eddigi rendszere jól vizsgázott, ezért nincs ok arra, hogy a kormány rángassa a járványügyi védekezés botkormányát”. Ezzel együtt szolidaritást kért a fiataloktól, hogy az ő fegyelmezettségük segítsen megvédeni az időseket a fertőzéstől.
- Szeptember 7-én Szijjártó Péter már azt mondta, hogy a járvány kiújulása melletti korlátozásokkal együtt sem eshet vissza ismét a termelés.
- Másnap, szeptember 8-án György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára úgy fogalmazott, hogy „minden eszköz és megoldás rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy ne kelljen a tavaszihoz hasonló módon lezárnunk a gazdaságot”, igaz a konkrét eszközökről, intézkedésekről ő sem beszélt.
Közben igenis vannak szigorítások – szelektíven
Mindezek alapján akár az a benyomás is kialakulhat, hogy a járvány berobbanása mellett sem hoz érdemi korlátozó intézkedéseket a kormány, mert tart a gazdasági-társadalmi következményektől. Ez azonban nincs így, mert „fű alatt”, csendben igenis az élet egyre több területén életbe léptek korlátozó intézkedések, feltehetően a kormány akaratával összhangban.
Elindult tehát a nagy hírveréssel bejelentett átfogó korlátozások helyett a szelektív szigorítások időszaka Magyarországon.
Erre néhány példa a közeli napokból:
- A települési szennyvízmintákban kiemelten figyelik a koronavírus örökítő anyagát, mert annak koncentrációja növekedése 4-10 nappal előre jelzi, ha valahol felerősödik a járvány. Szeptember elsején 7 ilyen nagyvárost azonosítottak, köztük Miskolcot, ahol aztán pár napra rá, szeptember 7-én el is rendeltek Miskolcon helyi szintű korlátozásokat az intézményekben, ügyfélszolgálatokon és a városi tömegközlekedésben.
- Szeptember elején sorra érkeztek a hírek arról, hogy egyre több budapesti és vidéki kórházban, illetve idősotthonban látogatási tilalmat jelentettek be.
- Szintén szeptember 7-én, sajtótájékoztató nélkül azonnali hatállyal országos szinten is intézmény elhagyási és látogatási tilalmat rendelt el az országos tisztifőorvos az összes szakosított ellátást nyújtó szociális intézményében (pl. idősotthonok) és meghatározták azt is, hogy új ellátottat csak a felvétel előtt készült, két negatív Covid-teszt birtokában lehet felvenni.
- Még a szeptemberi általános- és középiskolai tanév elkezdés előtt az intézmények részletes járványügyi protokollt kaptak, hogy megelőzhessék a megfertőződést, amelyben az is benne volt, hogy ha valahol megjelenik a vírus egy intézményben, akkor egyedi döntést lehet hozni (pl. hány fő felett és milyen körülmények esetén kell az osztályt digitális tanrendre átállítani és hány fő felett kell az egész iskolát bezárni). Ez tehát a szelektív védekezési stratégia fontos eleme, miszerint az iskolák általános bezárása helyett helyi szinten születnek ideiglenes, akár csak 1-1 osztályra vonatkozó bezárási döntések.
- A Pénzcentrum társoldalunk kedden megtudta, hogy aznap módosított intézkedési tervet küldött ki az EMMI a köznevelési oktatási intézményeknek, amelyben javasolták az első oktatási félévre tervezett bálok, szalagavatók elhalasztását, valamint a sportfoglalkozások, énekkari próbák felfüggesztését; emellett a szülők csak külön engedéllyel léphetnek be az iskolákba. A dokumentum értelmében ezentúl a koronavírussal való érintettség miatt csak az Oktatási Hivatal rendelhet el szünetet az intézményekben.
- A fentiekkel párhuzamosan a felsőoktatásban is szigorításokról hallani az intézményen belüli kötelező maszkviseléről, programok megtarthatóságáról, az online órák felé eltolva az oktatást. Ezekről is minden intézmény külön maga határoz(ott), amelyről leginkább csak az érintett hallgatók és oktatók tudnak.
- Kedden egy újabb szigorításról érkezett hír: a Fővárosi Önkormányzat fenntartásában álló BKV járatain az eddig is kötelező maszkviseléshez 8 ezer forintos pénzbírság is társul, ha valaki nem, vagy nem rendesen hordja azt.
- Emellett számos önkormányzat háza tájáról érkeznek olyan hírek, hogy kisebb-nagyobb társadalmi rendezvényeket elhalasztanak, lemondanak (pl. városi, vagy falunapok, őszi mulatságok, stb.)
- Szeptember elején hiánypótló 40 oldalas gyakorlati útmutatót adott ki a hazai vállalatoknak az ITM a járványhelyzetre való felkészüléshez, hogy mit és mikor, hogyan tehetnek meg a fertőzés kockázatainak a csökkentésére és az üzletmenet fenntartására. Ebben is hangsúlyozzák, hogy az volna kívánatos, hogy ne legyen szükség a tavaszihoz hasonló, hosszan tartó, szigorú központi korlátozásokra, de ennek elkerülése csak akkor lehetséges, ha mindenki a saját eszközeivel védekezik, mert azt is rögzítik, hogy a járványügyi védekezés mostani második fázisa még legalább egy évig el fog tartani Magyarországon.
A fentiekből látszik, hogy a szakértők által szorgalmazott szelektív intézkedések folyamatosan születnek, igaz inkább csendben. Az egyes döntéshozók saját illetékességi területén belül, lehetőleg elkerülve az országos szintű erős szigorításokat. A második hullám legfontosabb kérdése az, hogy az ilyen típusú szelektív szigorítások elegendőek lesznek-e. Ha igen, jóval kisebb gazdasági áldozattal megúszhatjuk a járvány mostani újabb fellángolását.