Két hullámban futhat még fel a koronavírus

A koronavírus nem fog eltűnni, teljesen megszűnni, és amíg nincs vakcina, addig emberélettel vagy gazdasági károk bevállalásával fizethetjük meg a járvány árát. Oltóanyag biztosan lesz, a nehézségek a „részletekben” rejtőznek, de kitérünk arra is, hogy a „vírusszórás” nem esik egybe a tünetekkel. – írja a 24.hu

Ahogy haladunk előre a járvány elleni küzdelemben, folyamatosan más és más aggodalmak vesznek rajtunk erőt, újabb és újabb kérdéseket fogalmazunk meg. Az internetnek hála több-kevesebb kutatás árán szinte mindegyikre meg is találjuk a választ, ám ezek tetemes hányada megalapozatlan, légből kapott badarság. Mi van akkor, ha az új koronavírus ellen nincs hatékony vakcina, meddig és milyen intenzitással fertőz vagy nem fertőz a beteg személy, illetve a járvány mostanság sokat emlegetett „második hullámáról” is elég vad elméletek keringenek.

Dr. Molnár Orsolya evolúcióbiológust, az Ökológiai Kutatóközpont és a Milestone Institute kutatóját kértük, segítsen tiszta vizet önteni a pohárba.

Emberélet vagy gazdasági kár?

A járványügyi intézkedések lazítása kapcsán egyre többször kerül előtérbe az aggodalom a megbetegedések második hullámát illetően. Ezt sokan a lazítás közvetlen hatásaként várják, mások emellett a SARS-COV-2 októberi „visszatéréséről” beszélnek. Fontos leszögezni, hogy eddig semmi nem bizonyítja, hogy a vírus bármilyen éghajlaton szezonálissá válna, ennek ellenére mindkét fenti lehetőségnek megvan a reális alapja.

A vírus ellen az egyes országok kezdetben több stratégiával próbálkoztak. Dél-Korea például az emberek teljes izolációjával, míg Svédország mindennemű korlátozástól tartózkodva a nyájimmunitás révén igyekezett minél hamarabb átesni a fertőzés tetőzésén. Nagy-Britannia pedig mindkét megközelítéssel, eleinte hagyta szabadon terjedni a járványt, majd menet közben szigorított. Mára sok állam ismét stratégiát váltott, arra hivatkozva, hogy túl vagyunk a csúcson, és fokozatosan enyhít a járványügyi intézkedéseken.

Látszólag tehát nincs bevált, bizonyíthatóan hatékony módszer, a valóságban viszont arról van szó, nehéz eldönteni, hogy melyik kezünkbe harapjunk. A szigorú korlátozások a gazdaságot küldik padlóra, tömegek megélhetését fenyegeti, ilyen intézkedések híján viszont a járvány garantáltan nagyságrendekkel több ember életét veszélyezteti.

Nincs jó megoldás, a kérdés az, miben fizetjük meg a járvány árát: emberéletekben vagy gazdasági károkban és azok következményeiben. Minden kormány igyekszik megtalálni vagy oda-vissza váltani azt a »valutát«, amiben ezt az árat a legkevesebb veszteséggel fizethetik meg

– fogalmaz a 24.hu-nak Molnár Orsolya. Hozzáteszi: ezért egyensúlyoznak itthon is az óvatos újranyitással.

Rövid és hosszabb távon is lehet második hullám

Hogy jön mindez ide? Úgy, hogy a lazítás következtében intenzív keveredés kezdődik, megnő a vírus átadásának esélye és az új betegek száma. Ki kell emelni emellett, hogy a jelenleg alkalmazott mintavétel hajlamos alábecsülni a fertőzöttek számát, így a valóságban sokkal több lehet a fertőzésnek kitett, fogékony személyek száma. Rövid távon ezt nevezhetjük a járvány második hullámának.

A távolabbi jövőt illetően azzal kell tisztában lenni, hogy mostantól kezdve a koronavírus soha nem fog eltűnni, regionális járványok lobbannak majd fel, hatékony védelmet a védőoltások tömeges alkalmazása jelent majd.

Hosszabb távon értelmezve a szezonalitást, és figyelembe véve az őszre jósolt visszatérést, általános feltételezésről van szó. A hűvös időben mi magunk „változunk”, pontosabban a folyamatosan körülöttünk lévő vírusok némely típusa ilyenkor rést talál az immunrendszer emelte pajzson. Elég egy kiszáradt nyálkahártya, a kórokozó máris kihasználja a helyzetet, hazánkban ezért a téli időszak a felső-légúti megbetegedések felfutásának ideje. A koronavírus is ezen a területen támad, és mivel „kiirtani” nem tudjuk, elképzelhető, hogy a hideg beköszöntével ismét felüti a fejét.

Molnár Orsolya kiemeli, hogy eltérő környezeti feltételek mellett mi változunk, nem a vírus lesz esetleg agresszívabb. Az 1930-as években például még bizonyításra szorult, hogy a náthát nem a hideg, hanem vírus okozza. Egy csapatnyi fiatalt öt fokra lehűtött steril szobába zártak ruha nélkül, majd jéghideg vízzel locsolták őket: szerencsétlenek majd’ megfagytak, de egyikük sem lett beteg. A COVID-19-re is feltehetően igaz, hogy ha a kórokozó jelen van – márpedig jelen van –, akkor a szervezet védelmi rendszerének átmeneti gyengülését kihasználva betalál.

A gyógyult beteg is fertőzhet?

Addig is sokakat foglalkoztató kérdés, miszerint meddig adhatja át a vírust a fertőzött vagy a betegségen már átesett személy? Ez vírustörzsenként változó, a SARS-CoV-2-ről tudjuk, hogy az esetek 80 százalékában már a tünetek megjelenése előtt is tetten érhető a vírusszórás, vagyis a kórokozó aktívan távozik a környezetbe.

A nagy veszélyt az jelenti, hogy sok esetben tünetmentes vagy olyan enyhe lefolyású, hogy az ember kihordja lábon, fel sem merül benne a koronavírus-fertőzés lehetősége. Közben persze akadálytalanul terjeszti a vírust. Akkor sem árt egy darabig óvatosnak lenni, ha valaki már túlesett a betegségen:

A tünetek megszűnése pedig nem azt jelenti, hogy a vírusszám azonnal nullára csökken, valamilyen mértékben és bizonyos ideig a »gyógyult beteg« is képes lehet fertőzni

– mondja a szakember.

Sőt, ebből a szempontból a védőoltások sem jelentenek 100 százalékos biztonságot. A vírus a vakcinázott emberről sem fog lepattanni, szaporodik a szöveteiben, de a gyors immunválasz még azelőtt legyőzi, hogy tüneteket okozna. Addig viszont elképzelhető, hogy másokat is megfertőz. – Forrás és Kiemelt kép: Farkas Norbert /24.hu