Milyen fogászati ellátást vehetek igénybe térítésmentesen?

Az egészségbiztosítás keretében egyes ellátások életkortól függetlenül térítésmentesen járnak, és vannak ellátások, amelyek támogatása a biztosított életkorához igazodik.

Az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatására kötött megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a fogászati ellátások közül csak a fogászati sürgősségi ellátásra jogosult társadalombiztosítási támogatással.

 

Életkortól függetlenül támogatott fogászati ellátások:

• sürgősségi ellátás,
• szűrővizsgálat (meghatározott gyakorisággal, pl. 18 éves kor felett évente egyszer),
• szakorvosi beutaló alapján góckutatás és más alapbetegségekhez kapcsolódó fog és szájbetegségek kezelése,
• fogmegtartó kezelés (amalgám és esztétikus fogtömés foganként és fogfelszínenként, gyökértömés foganként évente egyszer, ellátási esetenként gyökérkezelés),
• fogsebészeti ellátás,
• fogkőeltávolítás,
• ínyelváltozások kezelése.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az egészségbiztosító mind az amalgám, mind az esztétikus tömés készítését támogatja, tehát a biztosított a fogtömésre a tömőanyag típusától függetlenül térítésmentesen jogosult. A fogorvos kompetenciájába tartozik annak megítélése, hogy a biztosítottnál felmerült probléma megoldására a fogtömés melyik formáját választja.

A fogtömés és gyökértömés esetén a fogorvosi ellátást nyújtó szolgáltató köteles egy éves jótállást vállalni az elkészített tömésre. A jótállási időn belül keletkezett problémát, rendellenességet, illetve biztosított által jelzett panaszt a tömést készítő fogorvosnak kell megszüntetnie, tehát a biztosítottnak a kezelést nyújtó fogorvost kell felkeresnie a probléma megoldása érdekében.

Életkortól/állapottól függően támogatott fogászati ellátások:

A teljes körű fogászati alap- és szakellátás – a fogtechnikai költségek kivételével – az alábbi esetekben térítésmentes: 

• 18 éves korig,
• 18 éves kor betöltését követően, a nappali rendszerű oktatás keretében köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben folytatott tanulmányok ideje alatt,
• a várandósság megállapításától a szülést követő 90 napig,
• 62 éves életkor felett.

Melyek a fogorvosi alapellátás körébe tartozó beavatkozások?

A fogorvosi alapellátás keretében a fogorvos feladata:

• a fog- és szájbetegek alapellátás körébe tartozó vizsgálata, kezelése, gondozása,
• a fogászati szűrővizsgálatok elvégzése,
• a góckutatás,
• a várandós nők fogászati gondozása,
• a sürgősségi ellátás,
• szükség esetén beteg keresőképtelenségének igazolása,
• szakellátásra történő irányítás,
• fogászati prevenciós munka végzése a gyermek-, ifjúsági fogorvos, illetve az iskolai, ifjúsági fogorvos által.

Az alapellátást nyújtó fogorvosi ellátás egységes színvonalú ellátása érdekében járásokhoz igazítottan, megyénként, valamint országos szinten kollegiális szakmai vezető fogorvos működik.

A fogászati ellátás fejlesztése nem csak a fogak egészsége miatt fontos, hanem azért is, mert az ilyen rendelőkben a szájüregi daganatokat is könnyebben ki lehet szűrni. Emiatt pedig azok a későbbiekben kevésbé terhelik az egészségügy más területeit. Hogy ezt elősegítsék, volt már olyan egészségpénztál által finanszírozott pályázati lehetőség is, amellyel arra próbálták felhívni az fogorvosok figyelmét, hogy jobban figyeljenek az ilyen jellegű betegségek kiszűrésére.

A finanszírozás problémájával a szakpolitika is tisztában van, ahogyan azzal is, hogy az elmúlt évek lépései ezt az elmaradást még nem tudták pótolni. Az államtitkárság még ősszel egyeztet is a szakmával annak érdekében, hogy ezt a gondot meg lehessen oldani. Ennek érdekében a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata közgazdászok bevonásával már el is kezdte azoknak a számításoknak az elvégzését, amelyek segíthetnek meghatározni azt, hogy mekkora pluszfinanszírozásra lenne szükség.

Hazánkban az alapellátásban egyértelműen kevés fogorvos dolgozik. Ez a számokból elsőre nem derül ki, ugyanis a Magyarországon élő nagyjából 10 millió emberre 5300 aktív fogorvos jut. „Ez nagyjából megfelel az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott arányoknak, amely szerint kétezer lakosra egy ilyen szakembernek kell jutnia. Ezt tehát teljesítjük, viszont ha csak a közfinanszírozásban dolgozó kollégákat vesszük, akkor ez a kétezres szám egyes területeken már négyezerre emelkedik. A közellátásban ugyanis összesen csak 3300 fogorvos dolgozik” – mondja Hermann Péter, a Semmelweis Egyetem oktatási rektorhelyettese, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnöke. Hozzáteszi, hogy vannak olyan régiói is hazánknak, ahol kétezer lakosra akkor sem jut egy fogorvos, ha a magánszektorral is számolunk. Az is csak részben jó hír, hogy fogorvosoknál az elvándorlással kevésbé kell számolni, lévén hozzájuk inkább a betegek látogatnak el más országokból is. Viszont a tapasztalat azt mutatja, hogy emiatt sok helyen az árak is abszolút „nemzetköziek”. Másrészt a fogászati turizmusra szakosodott rendelőkbe magyar beteg amúgy sem nagyon téved be.

Arról nincsenek pontos adatok, hogy a magyarok fogazati állapota milyen, hiszen a betegek jó része eleve magánrendelőbe jár, ahonnan az állam adatokat gyűjteni nem tud. Viszont – mondta el Beneda Attila – az államtitkárság épp most dolgozik azon, hogy az ilyen helyeken végzett szűrővizsgálatok eredményeit is jelenteni kelljen, ugyanúgy, ahogy a magánpraxisokban végzett nőgyógyászati rákszűrésekét is.

Török Krisztina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) főigazgatója szintén kiemelte az, hogy jelenleg nincsenek használható adatok arra vonatkozóan, hogy milyen állapotban vannak honfitársaink fogai. Egyedül a szakmabeliek tapasztalataira lehet hagyatkozni. Elmondta, hogy fogorvosként ő maga mindig magánrendelőben dolgozott, államiban csak egy rövid ideig helyettesített. Viszont ez idő alatt számára is kézzelfogható volt, hogy a két típusú praxis mennyire más kihívással szembesül: a magánfogorvosokhoz és a közfinanszírozott rendelőkbe járó betegek állapota között is hatalmas a különbség, értelemszerűen az előbbiek javára.

A főigazgató kiemelte, hogy jövőre tervezik olyan monitorozási háló elindítását, amely lehetővé tenné a lakosság fogazati állapotának felmérését. Beszámolt arról is, hogy két hónapon belül befejeznek egy olyan iskolai programot, amely azt célozza, hogy a mindennapi fogmosás a gyerekeknek már akkor is természetes lehessen, ha otthon nem ezt látják.

A közfinanszírozott rendszerben jelenleg 18 és 62 éves kor között minden fogorvosi ellátás ingyenes, és ugyan ezt sokan rosszul tudják, de a kettő között nem csak a húzások, hanem a fogmegtartó kezesek is azok – ezt már Kőrösi László, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezető-helyettese mondta el. Kiemelte, hogy tavaly az állami rendszerben több mint 2 millió embert kezeltek, összesen pedig 21 millió fogászati beavatkozás történt. Ebből 750 ezer volt foghúzás, több mint 3 millió pedig esztétikus tömés behelyezése. Amalgám tömést ma már az állami rendszerben is alig használnak.

Kőrösi kiemelte, hogy még ha ez meglepőnek is tűnik, a nagyon drága berendezések elsőként mindig a közfinanszírozott ellátásban jelennek meg, a magánszektorban csak második vonalban tűnnek fel. Ennek oka egyszerűen az, hogy ezeket kezdetben magánforrásból nem tudják beszerezni. Így volt ez a panorámaröntgenek esetében is, amelyek kezdetben csak a közfinanszírozott rendszerben voltak elérhetőek.

Az elérhető anyagok és technológiák között tehát nincs komoly különbség a közfinanszírozott ellátás és a magánrendelők között, az alapvető feladatokat mindkét helyen ugyanolyan jól el tudják látni. Viszont a magasabb igényeket már csak a magánpraxisok tudják kiszolgálni. Még akkor is, ha az elmúlt öt évben körülbelül négy milliárd forinttal nőtt a hazai fogászati alapellátás finanszírozása, jelenleg pedig mintegy 26 milliárd forint jut rá évente.

Melyek a fogászati sürgősségi ellátás körébe tartozó beavatkozások?

Sürgősségi ellátás 

• a fogak friss baleseti sérüléseinek elsődleges ellátása (visszahelyezés, sínezés, gyógyszeres kötés, foghúzás),
• a fogból kiinduló gyulladások ellátása (fog üregének megnyitása, foghúzás),
• a fogmeder gyulladás, bölcsességfog körüli gyulladt lágyrész-szövetek konzervatív kezelése,
• a szájüregen belüli tályog megnyitása,
• a nyelést vagy/és légzést akadályozó idegentest eltávolítása,
• a szájnyálkahártya és az ajak akut gyulladásos megbetegedéseinek gyógyszeres ellátása,
• állkapocs-ficam visszahelyezése,
• a frissen tört állcsont nyugalomba helyezése.
• a háromosztatú ideg által kiváltott roham helyi érzéstelenítéssel történő csillapítása, valamint
• bármilyen eredetű szájüregi vagy szájüreg környéki vérzés csillapítása (tampon, fedőkötés, véralvadást fokozó gyógyszerek helyi alkalmazása, varrat).

A sürgősségi beavatkozásokat térítésmentesen lehet igénybe venni a területi ellátási kötelezettségtől függetlenül bármely finanszírozott fogászati szolgáltatónál.

Mely vizsgálatok tartoznak a fogászati szűrővizsgálatok körébe?

A fogászati szűrővizsgálatok körébe tartozik:

• a szájüreg és az arc-állcsont tájék rágóapparátus vizsgálata keretében:
  • az arc és az állcsontok megtekintése,
  • az ajkak, a szájüreg nyálkahártyájának és a nyelvnek a megtekintése,
  • környéki nyirokcsomók és a nyálmirigyek megtapintása;
• a fogazat vizsgálata keretében:
  • szuvas, tömött és hiányzó fogak, valamint fogpótlások jelenlétének megállapítása,
  • a fogágy vizsgálata, ínygyulladás, fogágygyulladás, fogmozgathatóság regisztrálása,
  • a szájhigiéna vizsgálata, lepedék, fogkő jelenlétének megállapítása;
• gyermekeknél a fog- és állcsont-rendellenességek megállapítása.

A fogászati szűrővizsgálat a fogászati alapellátást nyújtó fogorvos feladata. Ezt a szűrővizsgálatot – függetlenül a fogászati ellátás igénybevételének okától – el kell végezni az ellátásra jelentkezett betegnél. Ha a beteg fogászati szakellátásban részesül, a szűrővizsgálatot az ellátást nyújtó szakorvos végzi el.

A szűrővizsgálatok megtörténtét az ellátást nyújtó orvos igazolja azzal, hogy a szűrővizsgálatok elvégzését igazolhatja a magánpraxist folytató, illetve az egészségbiztosító által finanszírozott fogorvos is.

Jár-e támogatás a fogszabályozó készülékre és a fogpótlásra (protetikai eszközökre)?

Felhívjuk a figyelmet, hogy a fogorvosi ellátás térítésmentessége nem jelenti egyidejűleg a kivehető és rögzített fogpótlások és egyéb protetikai eszközök, például a fogszabályozó készülékek térítésmentességét is. Ezek az eszközök a gyógyászati segédeszközök körébe tartoznak, társadalombiztosítási támogatással magánorvosok is rendelhetik. A társadalombiztosítási támogatással rendelhető eszközök körét, a támogatás módját és mértékét a NEAK határozza meg, és közleményben teszi közzé.

A kivehető és rögzített fogpótlás, valamint a fogszabályozó készülék, illetve tartozékai árához akkor is jár támogatás, ha ezeket nem a gyógyászati segédeszköz forgalmazónál vásárolják meg, hanem ezek kiszolgáltatása fogorvosi (fogszakorvosi) rendelésen történik.

1. Fogszabályozás

A 18 éves kor alatti betegek a beavatkozás árának részleges térítése mellett jogosultak fogszabályozó készülékre, oly módon, hogy a fogorvosi munka térítésmentes, a fogszabályozó készülék árához nyújtott támogatást pedig a NEAK eszközönként határozza meg, és közleményben teszi közzé.