Hatósági tűzifa igénylés: Hatalmas átverés a Kormány tűzifa programja?
Ha valaki olyan anyaggal akar fűteni, ami nem minden alkalmas tüzelőnek, 300 ezer forint is lehet a büntetése a károkozások miatt.
Az már a kezdettől fogva jól látszik, hogy több sebből vérzik a kormány által alternatív fűtés segítésére bevezetett tűzifaprogram. Egyrészt nagyon nehéz hozzájutni a megfelelő minőségű és mennyiségű tűzifához, és ha ez még nem lenne elég, a fa felhasogatását, szállítását is a vevőnek kell fizetnie, intéznie.
De nem titok, mindez nemcsak Magyarországon okoz problémát, mivel az orosz gázellátás jelentősen visszaszorult – holott a kontinens fűtésének 70 százalékát földgáz és elektromos áram biztosítja –, így a tűzifa egyre inkább felértékelődik. A Bloomberg cikke szerint például a német tüzépeken már attól tartanak, hogy betörnek a raktárba, és elviszik az oda felhalmozott tűzifát.
A legnépszerűbb alternatív tüzelőanyag ára 600 euró tonnánként Franciaországban, ennek ellenére már most mutatkoznak a pánikvásárlás jelei. A napi.hu megírta, Magyarországon betiltották a tűzifa exportját, Romániában pedig hat hónapra befagyasztották az árát. Eközben a fatüzelésű kályhákra akkora a kereslet Európában, hogy több hónapba is telhet a kiszállítás.
„Visszatértünk oda, amikor az emberek még nem fűtötték fel a teljes házukat, hanem a tűz körül ültek és a kályha mellett melegedtek. Sokan fogják az idei telet hasonlóan tölteni” – mondta a Bloombergnek egy brit tűzifa-nagykereskedés igazgatója, Nic Snell.
Visszatérve a magyar helyzetre, egyre több a gond a programmal, miszerint hatósági áron vásárolhatnak a családok 10 köbméter tűzifát. A Népszava erdőgazdaságokat kérdezett meg, és ebből egyértelműen kiderült, jelenleg rengeteg a probléma.
Talán a legnagyobb gondot az jelenti, hogy tíz erdei köbméter fát vehetnek hatósági áron a családok, ami az adott típus – gyertyán, bükk, tölgy – nedvességtartalmától függően 8-11 tonnányi mennyiséget jelent. Ehhez leghamarabb novemberben juthatnak hozzá az emberek, amikor tele lesz még nedvességgel. Ezzel pedig lehetetlen fűteni, ugyanis égni és főleg fűteni nem fog, ellenben füstölni igen.
Az erdészetek ráadásul nem tudnak segíteni a fa felhasogatásában, teherautóra való felrakodásában és elszállításában, ami tovább növeli az anyagi terheket. Senki se csodálkozzon ennek tudatában, ha a 300 ezer forintos hatósági árból a végén 6-700 ezer forint lesz, mire fűteni kezdenek a fával.
Ugyanakkor továbbra is van mód a legtöbb helyen úgynevezett vékony fa, azaz a rőzse begyűjtésére. A kitermelés után a helyszínen ottmaradt, öt-tizenkét centiméteres átmérőjű kisebb ágakat a helyszínen összegyűjtve, felvágva, kalodába berakva, az erdész ellenőrzése után köbméterenként kilencezer forint plusz áfáért el lehet vinni.
A korábban „hátas fának” hívták azt a mennyiséget, amit vékony gallyakból összeszedhettek az emberek, és amennyit a hátukon nagyjából haza tudtak vinni. Manapság inkább kerékpáron, vagy kis talicskával hordják a leginkább rászorulók az elhullott gallyakat, ami engedély híján illegális. Ám az erdészek legtöbbször szemet hunynak, ha egy-egy engedély nélküli kis rőzsegyűjtögetővel találkoznak, feljelenteni azokat szokták, akiket tetten érnek, hogy nagy tételben fűrészelik ki a fákat.
A katasztrófavédelem ugyanakkor arra figyelmeztetett mindenkit, hogy ne fűtsön szeméttel vagy nedves fával, mert a nem megfelelő tüzelő nemcsak káros, hanem a tüzelőberendezést és a kéményt is tönkre teheti.
Mukics Dániel, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az InfoRádiónak elmondta, az otthoni tüzelőberendezésekben kizárólag a hivatalos tüzelőanyag-kereskedésekben vásárolható tüzelőanyagokat, valamint saját háztartásban keletkezett kezeletlen faanyagot és papírt lehet elégetni. Minden más elégetése súlyosan egészségkárosító, és 300 ezer forintos pénzbírsággal sújtható.