Ezt a közleményt most mentse el, mert ez a jogszabály több, mint 96 ezer forintot jelent!!!! Nyomtassa ki, hogy meglegyen! Alanyi jogon járni fog százezreknek, de igényelni kell és utána fizetik ki! >>>>

FONTOS!!!! EZT A KÖZLEMÉNYT MENTSE EL, MERT KÖZEL 96.600 forintot JELENTHET ÖNNEK IS! NYOMTASSA KI ÉS IGÉNYELJE MEG, MINÉL ELŐBB! SOKAKNAK FOG JÁRNI ALANYI JOGON, SEMMI MÁST NEM KELL TENNI, MINT AZ IGÉNYLÉST BEADNI! ITT VANNAK A FONTOS TUDNIVALÓK >>>

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv.) 40. § lehetővé teszi a súlyosan fogyatékos személyek számára, hogy személyi kedvezmény címén az összevont adóalap utáni adó terhére adókedvezményt érvényesítsenek.

Az Szja tv. értelmében az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás, határozat alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg, azaz 2020-ban 8050 forint havonta.

Súlyosan fogyatékos személynek tekintendő, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

A személyi kedvezmény igénybevétele szempontjából a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet határozza meg. Tehát kedvezményt az érvényesíthet, aki a Kormányrendelet mellékletében meghatározott betegségben szenved, vagy a mellékletben meghatározott fogyatékossággal él. Miután taxatív felsorolásról van szó, így a mellékletben nem szereplő betegségek után nem érvényesíthető az adókedvezmény.

Az adókedvezmény igénybevételére jogosító, Kormányrendeletben szereplő leggyakoribb betegségek a teljesség igénye nélkül a következők:

hallási fogyatékosság
látási fogyatékosság
mozgásszervi fogyatékosság
elzáródást okozó érbetegségek
súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek
veleszületett enzimopátiák, e körbe tartoznak – többek között – a laktózérzékenység miatt fellépő betegségek
emésztőrendszer betegségei, e körbe tartoznak – többek között – a gluténérzékenység miatt fellépő betegségek endokrin és anyagcsere betegségek, ezen belül is az I. típusú, és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség.
A kedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély rendelkezzen a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a súlyos fogyatékosság minősítése nem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozó adójogi, hanem orvos szakmai kérdés.

A fogyatékosság minősítését a háziorvosnál, illetve az egészségkárosodás jellegétől függően a szakorvosnál lehet kezdeményezni. A fogyatékosság minősítésére és az igazolás kiállítására vonatkozó szabályokat a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg. A rendelet mellékletében meghatározott igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki.

A fogyatékossági támogatás iránti igényt a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala felé kell benyújtani, míg a rokkantsági járadék megállapítására a lakóhely szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv jogosult, melyet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósít.

Az igazoláson a betegség/fogyatékos állapot kezdő időpontja szerepel, valamint, hogy az állapot végleges minősítésű, vagy a későbbiekben további felülvizsgálatra kötelezett-e a magánszemély. Végleges fogyatékosság megállapításakor az erről szóló igazolás alapján minden évben érvényesíthető az adókedvezmény.

Az adókedvezmény kizárólag akkor vehető figyelembe, ha a magánszemély már az igénybevétel időpontjában rendelkezik az orvosi igazolással.

A személyi kedvezmény alanyi jogon jár, – amennyiben a betegség, a rokkantság megfelel a jogszabályokban előírtaknak – azonban az igénybevételének további feltétele, hogy a súlyosan fogyatékosnak minősülő magánszemély szerezzen az összevont adóalapba tartozó jövedelmet, amely után adófizetési kötelezettsége keletkezett – függetlenül attól, hogy milyen jogviszony vagy egyéb jogcím alapján, és milyen rendszerességgel szerezte azt.

Természetesen adóköteles jövedelem hiányában a személyi kedvezmény nem érvényesíthető, és arra sincs lehetőség, hogy a jogosult adóköteles jövedelem hiányában másnak átadja a kedvezményt érvényesítésének jogát (pl. szülőnek, házastársnak).

Amennyiben a magánszemélynek például munkaviszonya alapján rendszeres jövedelme van, akkor a munkáltatója felé tett adóelőleg- nyilatkozat alapján lehetősége van már a fizetendő adóelőlegnél érvényesítheti az adókedvezményt.

Természetesen nincs akadálya annak, hogy a magánszemély döntése szerint csak az adóévi bevallásában érvényesítse a személyi kedvezményt, például ha megbízási szerződés alapján csak néhány alkalommal szerzett jövedelmet az adóévben, és az adóelőlegből a kifizető nem érvényesítette a kedvezményt, akkor az adózó az éves adóbevallásában utólag érvényesítheti azt – amennyiben valamennyi feltételnek megfelel.

Az orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de elévülési időn belül szükséges megőrizni, mert a kedvezményre jogosultság az esetleges adóellenőrzés során e dokumentummal igazolható.

Fontos tudni azt is, hogy amennyiben az adóévet, esetleg több adóévet követően utólag állapítják meg a kedvezményre való jogosultságot, akkor az igazoláson feltüntetettkezdő naptól az adókedvezmény az 5 éves elévülési időn belül, visszamenőleg, az éves adóbevallás(ok) önellenőrzésével visszaigényelhető. Forrás

error: Content is protected !!