A Magyar Alaptörvény kimondja:

Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére. 

2023. január 1-től változás jöhet: Békeidőszakban a katonai szolgálat az állampolgárok számára kizárólag önkéntesen vállalt elhatározás alapján teljesíthető. Rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben azonban a haza védelmére irányuló katonai szolgálat a társadalom egy meghatározott rétege – elsősorban a 18 és 50 év közötti férfiak – számára alkotmányos kötelezettség. A katonai szolgálati kötelezettség és járulékos kötelezettségei együttesen jelentik a hadkötelezettséget.




Magyarország Alaptörvénye fenntartja az Országgyűlés által 2004-ben elfogadott a „békeidőszaki önkéntességen alapuló haderő” koncepcióját, ám a XXXI. cikk szerinti honvédelmi kötelezettség azt is jelenti, hogy „minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére”. Lefordítva ez azt jelenti: az Alaptörvény rendelkezései szerint a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, tehát 18 éven felüli magyar állampolgárok számára rendkívüli állapot idejére honvédelmi munkakötelezettség, illetve honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében a sarkalatos törvényben meghatározottak szerint polgári védelmi kötelezettség rendelhető el.

A hadkötelezettséget az Alaptörvény a férfi állampolgárokra korlátozza, és kizárólag minősített időszakok esetére írja elő. Eszerint a hadkötelezettség újbóli bevezetésére külső fegyveres támadás veszélye vagy annak bekövetkezése esetén, továbbá szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében kerülhet sor.

Ennek előfeltételeIei:

• a rendkívüli állapot bevezetése, vagy
• az országgyűlés külön döntése alapján kihirdetett megelőző védelmi helyzet

Azaz rendkívüli állapot idején, vagy megelőző védelmi helyzetben a Magyarország területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárságú férfiakat katonai szolgálati kötelezettség terheli. Az Alaptörvény tehát legmagasabb jogszabályi szinten rögzíti, hogy a hadkötelezettség egyértelműen fegyveres katonai szolgálatot jelent.