Nyakunkon a 2020/2021-es tanév, ám azt még egyáltalán nem lehet tudni, milyen forgatókönyv mentén indul el az oktatás Magyarországon. Ugyanez más országokban is igen véleményes kérdés, ami rendesen meg is osztja olykor a szakmát, illetve a kormányt. Van ahol, a tanárok egy 200 pontból álló, „teljesíthetetlen” biztonsági követelményrendszerrel akarják blokkolni a diákok visszatérését az iskolapadba, megint máshol egyelőre csak az alsós diákok járnának be fixen az iskolákba. 

Három hét, és Magyarországon is kezdetét venné a 2020/2021-es tanév. Legalábbis elvileg, a már megszokott papírforma szerint. Az új koronavírus-járvány azonban még mindent átírhat. Bár hazánkban egyelőre az a terv, hogy szeptember elsejével indul a tanév, azonban egységes forgatókönyvről erre vonatkozóan egyelőre nem tudni. A szakemberek szerintem nem kellene teljesen digitális oktatásra átállni, valamilyen hibrid megoldásra lenne szükség.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint az alsósokat például addig kellene iskolába járatni, ameddig csak lehet. Emellett szerinte nem lenne szerencsés központi szabályozást hozni, ahol rosszabbodik a vírushelyzet, ott lokálisan kell beavatkozni. Ám ezek egyelőre csak tervek, központi döntés erről egyelőre még nem született, pedig a kezdésig már csak 3 hét van hátra. Ez persze lehet kevés, de az új koronavírus-járvány mindenkit megtanított arra, hogy az aktuális helyzet mindig gyorsan változik, ezért ebben a káosz-időszakban három hét a valóságban sokkal hosszabb idő, mint normális helyzetben. Amit azonban eddig tudunk azaz, hogy Gulyás Gergely a 2020/2021-es iskolakezdéssel kapcsolatban július 30-án leszögezte, komoly kormányzati cél az, hogy

Akármi is legyen a végső döntés, az biztos, hogy a nemzetközi álláspont, legalábbis António Guterres ENSZ-főtitkár a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy

Azaz a tisztségviselő szerint, kiemelten fontos az, hogy a diákok – a megfelelő egészségügyi óvintézkedések mellett – visszakerüljenek az iskolapadba. Igen ám, de mit jelentsen az, hogy „megfelelő egészségügyi óvintézkedés”? Egyelőre ugyanis nincs követendő példa, sehol nem indult el a tanév, a nemzeti kormányok minden bizonnyal a kivárásra játszanak.

Bekeményítettek a brit tanárok

Nem mindenhol zajlik azonban csendben az iskolakezdés előtti időszak. Friss hírek szerint például a brit oktatási szakszervezetek gyakorlatilag szabotálni akarják a kormány azon tervét, miszerint szeptembernek megkezdődne a klasszikus oktatás a szigetországban. A szabotálás eszköze pedig nem más,

A brit Nemzeti Oktatási Szakszervezetnek egyébként félmillió tagja van, ők akarják most kierőszakolni azt, hogy a listájukon szereplő biztonsági követelményeket az intézmények mindenképpen tartsák be akkor, ha a kormány újra akarná nyitni az iskolákat szeptembertől.

Ha azonban ezek nem fognak teljesülni, ám a központi álláspont továbbra is az iskolanyitás mellett döntene, akkor a szakszervezet arra sürgeti az oktatásban dolgozó munkatársakat, eszkalálják helyzetüket, és tartsák fönn azt az álláspontjukat, hogy a saját és a diákok érdekében ők csak akkor dolgoznának szeptembertől, ha a listán szereplő pontokat betartják az intézmények.

Főbb követelmények

A biztonsági követelmények talán egyik legdurvábbja, miszerint a diákoknak sávosan kellene csupán visszatérniük az iskolában, azaz A héten igen, B héten nem. De a követelmény lista megkérdőjelezi már csak azt az egyszerű dolgot is, miszerint minden osztályban rendelkezésre áll-e duplazsákos szeméttároló vagy sem.

Ahogy a szakszervezet szerint kérdés az is, vajon az ország összes intézmények összes tantermét felszerelik-e kesztyűkkel, illetve különböző fertőtlenítő spray-vel arra az esetre, ha egy tanuló vagy tanár köhög, esetleg tüsszent az órán. A követelések között szerepel az is, hogy több kézmosási lehetőség, illetve egyéb higiéniás helyiség legyen minden iskolában.

A szakszervezetek azt a kérdést is felteszik a kormánynak, hogy egy esetleges újranyitáskor garantálják-e az oktatásban dolgozóknak, hogy nem kell majd több munkaórát dolgozniuk. A követelések között feltűnik az a kérdés, miszerint a kormány a helyzetre való tekintettel elgondolkodik-e a lazább iskolai öltözködési szabályokon, amiket alkalmazni fog-e az oktatásban dolgozó személyzet részére is.

Falak

A brit vezető parlamenti pártjának képviselő természetesen nem vették jó néven a 200 pontos kiáltvány, azt „roncsokmánynak” titulálták, mondván, a szakszervezetek meg akarják akadályozni a nemzeti prioritást, mely azt diktálja, hogy az oktatás folytatódjon. Ahogy az a bevezetőnkben írtuk, az ENSZ vezető tisztségviselője is ekképpen vélekedett.

Bárhogy is lesz, az Egyesült Királyság miniszterelnöke azt mondta, bár a koronavírus-járványnak koránt sincs vége, annyit a tudósok segítségével már tudnak a pandémiáról, hogy újranyissák az iskolákat úgy, hogy az az összes tanulónak biztonságos legyen.

– tette hozzá a miniszterelnök.

Elindult a lavina

A legfrissebb hírek szerint azonban nem csak az Egyesült Királyságban kezdődtek meg a fix előkészületek a tanévkezdés okán, hanem például déli szomszédunknál, Szerbiában is. Ahol immáron biztos, hogy szeptember elsején elkezdődik a tanév, ám a koronavírus-járvány megfékezés érdekében – egyelőre csak az általános iskolák alsóbb osztályainak diákjai járnak majd órákra.

A felsőbb osztályosok, illetve a középiskolások felváltva járnak majd iskolába, és tanulnak otthon a virtuális oktatás lehetőségeit kihasználva. Ez a megoldás tehát már egyértelműen felfogható egy olyan hibrid-rendszernek, amit a bevezetőnkben leírtak szerint magyar szakemberek is javasolnának Magyarországon.