A legfontosabb: Olyan mint tavaly, visszafizetés idén nem lesz!

Kinek jár?

• • egyes emésztőszervi betegségek (pl. Crohn-betegség, coeliakia, egyes felszívódási zavarok, stb.)
  • endokrin és anyagcsere betegségek, mint az I. típusú diabetes és a szövődményekkel járó II. típusú diabetes
  • veleszületett enzimopátiák (az egyes enzimek működésének rendellenességei), például laktóz intolerancia, lisztérzékenység, vagy a szénhidrát anyagcsere egyéb zavarai
  • művesekezelésre szoruló betegek
  • krónikus légzési elégtelenség
  • veleszületett és szerzett szívbetegségek
  • egyes fejlődési rendellenességgel születettek
  • és endometriózis esetén

A 2023. évi minimálbér alapján idén éves szinten 139 200 forint lesz az adóalap-kedvezmény összege, amelyet bizonyos betegségekkel, ételérzékenységgel, -intoleranciával együtt élők igényelhetnek, járt utána a Pénzcentrum. Mindössze a megfelelő papírt kell hozzá benyújtani a megfelelő hivatalnak. Azonban még mindig sok beteg nincs tisztában azzal, hogy jogosult lenne a kedvezményre, pedig az évekre visszamenőleg is megigényelhető. Mutatjuk, milyen betegségek esetén spórolható meg a havi 11 600 ezer forintos összeg.

A minimálbér-emeléssel együtt nő az adóalapkedvezmény mértéke is, melyre a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekkel élők jogosultak. Ez 2023-ban havi szinten 11 600 forint – a minimálbér 5 százaléka – lesz, vagyis éves szinten 139 200 forint. Bár sokan lennének jogosultak betegségeik alapján a kedvezményre, még mindig kevesen hallottak a 335/2009-es kormányrendeletről.

Akár az ország lakosságának 35 százaléka is érintett lehet. A kedvezményt azonban sokan nem használják ki, mivel nem is tudják, hogy jogosultak rá.

A kedvezmény jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada száz forintra kerekítve. Jogosultsági hónapként azok a hónapok vehetők figyelembe, amelyekben a fogyatékos állapot az erről szóló igazolás, határozat alapján legalább egy napig fennáll.

Ha valaki sosem igényelte még a kedvezményt, viszont a betegség ténye már hosszabb ideje fennáll, akkor az első összeg ennek a pénznek a sokszorosa is lehet. Ugyanis az adókedvezményre feljogosító betegségekben szenvedők a kedvezményt az 5 éves elévülési időn belül utólag is érvényesíthetik.

Vagyis akár 696 ezer forint is visszajárhat.

A visszamenőleges érvényesítést a személyi jövedelemadó bevallások önellenőrzésével tehetik meg a betegek. (Az elévülési idővel kapcsolatban a törvény így szól: az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.)

Kinek jár?

Az adókedvezmény nem segély, hanem egy engedmény, melyet az állam a dolgozók egy csoportjának biztosít rászorultság alapján. Azok lehetnek jogosultak, hogy kevesebb adót fizessenek a többi adózónál, akik olyan betegségekben szenvednek, melyeket a törvény súlyos fogyatékosságként határoz meg. A 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet összesen 18 olyan betegségcsoportot (ez hétszáz betegséget jelent) határoz meg, amelyek esetén érvényesíthető az adóalapkedvezmény, melyeket a leleteik és a betegségek BNO kódja alapján a betegek is azonosíthatnak.

• egyes emésztőszervi betegségek (pl. Crohn-betegség, coeliakia, egyes felszívódási zavarok, stb.)
• endokrin és anyagcsere betegségek, mint az I. típusú diabetes és a szövődményekkel járó II. típusú diabetes
• veleszületett enzimopátiák (az egyes enzimek működésének rendellenességei), például laktóz intolerancia, lisztérzékenység, vagy a szénhidrát anyagcsere egyéb zavarai
• művesekezelésre szoruló betegek
• krónikus légzési elégtelenség
• veleszületett és szerzett szívbetegségek
• egyes fejlődési rendellenességgel születettek
• és endometriózis esetén

Így lehet igényelni

Ha valaki igényelni szeretné ezt a kedvezményt, akkor először is szüksége lesz egy igazolásra, amelyen egy szakorvos, vagy az adózó háziorvosa igazolja, hogy valóban szenved a kedvezményre jogosító betegségben.

Fontos, hogy visszamenőleges igazolás esetén azt is tartalmaznia kell a papírnak, hogy ez a betegség már abban az adóévben is fennállt, amikorra az önellenőrzést végezzük.

Az igazolással a magánszemély két időpontban kérheti a kedvezmény megállapítását a Nemzeti Adó és Vámhivataltól (NAV). Az adóelőleg megállapításánál, adóelőleg-nyilatkozattal év közben, valamint a személyi jövedelemadó bevalláskor májusban.

Az igazolásnak tartalmaznia kell:

• a kedvezményt igénybevevő személyazonosító adatait,
• lakóhelyét,
• adóazonosító jelét,
• az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát,
• a betegség véglegességének vagy ideiglenességének megállapítását, valamint
• az igazolást kiállító szakorvos vagy háziorvos aláírását.