Az egyik legtöbb fejtörést okozó probléma a kedvezményes nyugdíjra jogosultságot szerzett hölgyek számára az, hogy mikor érdemes igényelniük ezt a kedvezményes nyugellátást. Érdemes sorra vennünk a megfontolást érdemlő körülményeket.

Az azonnali igénybevételt indokolhatja (amint teljesülnek a nők kedvezményes nyugdíjának feltételei):

• a személyes helyzet (nincs munka vagy nem megfelelő a munkahely, a munkáltató nem kívánja tovább alkalmazni, törékeny az egészségi állapot, a munka helyett inkább az unokáival, a gyermekeivel vagy magával foglalkozna, és így tovább), de
• ugyanígy indok lehet, ha jó a munkahely, és a nyugdíj azonnali igénylése mellett tovább kívánja folytatni a munkáját, ám már nyugdíjasként, mivel így mind neki, mind a munkáltatójának nagyon kedvezővé válnak az alkalmazás feltételei,
• a feltételek szigorításától való félelem (a nők kedvezményes nyugdíja bevezetésének idején, 2011-ben a nyugdíjkorhatár 62 év volt, ehhez képest határozták meg a legalább 40 évi jogosító idő követelményét, de a nyugdíjkorhatár idén 65 évre emelkedett, így szinte minden nő elmehet a korhatára betöltése előtt nyugdíjba, az orvosok kivételével gyakorlatilag az összes felsőfokú végzettségű nő is igényelheti a Nők40-et, vagyis jogosan tartanak attól az érintettek, hogy ha várnak az igényléssel, akkor már nem lesz elég a 40 év, hanem akár 43 évre is nőhet a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges időfeltétel),
• a közszférában közszolgálati jellegű (közalkalmazotti, köztisztviselői, kormánytisztviselői stb.) jogviszonyban történő munkavégzés (ilyen esetben a munkáltatót kötelezi a törvény az érintett hölgynek nagyon kedvező munkáltatói felmentésre, ha legkésőbb a felmentési idő utolsó napján teljesül a 40 éves jogosítóidő-feltétel).

A nők kedvezményes nyugdíja igénylésének halasztását indokolhatja:

• ha jó a munkahely, és a munkáltató tovább kívánja foglalkoztatni a hölgyet, aki ezzel hosszabb szolgálati időt szerezhet, így a nyugdíjszámításhoz szükséges nyugdíjszorzóját feljebb tornászhatja,
• ha az érintett figyeli a szolgálati ideje napokban kifejezett számát, és tudja, hogy ha nő a szolgálati ideje teljes években mért tartama (ehhez a napokban mért szolgálati időt 365-tel kell elosztani, és az eredményből az egész számot figyelembe venni), akkor 40 évi szolgálati időt meghaladóan évente 2 százalékkal nő a nyugdíja összege,
• ha az érintett hölgy tisztában van azzal, hogy a nyugdíjszámításhoz minden évben új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyek nagysága a tárgyévben elért nemzetgazdasági átlagbér-növekedéshez igazodik, vagyis érdemes kivárni a nyugdíjigényléssel, ha emelkedő átlagbéreket produkáló évekről van szó.

Nézzük a választási lehetőségeket részletesebben. Ha a nők kedvezményes nyugdíjának kettős időfeltétele teljesül – egyrészt a legalább 40 évi jogosító idő megszerzése, másrészt e 40 éven belül a legalább 32 év, keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban (azaz munkával) töltött idő után járó szolgálati idő megszerzése –, akkor onnantól kezdve egészen a nyugdíjkorhatára betöltéséig a jogosult bármikor igényelheti a kedvezményes nyugdíját. Nem kell a kedvezményes nyugdíjat attól a naptól igényelni, amikor az erre való jogosultság megnyílik. Az igénylés időzítése tekintetében alapvetően a fent említett két választási lehetőséget célszerű minden jogosultnak mérlegelnie.




Az első választás, hogy a hölgy azonnal beadja igénylését a kedvezményes nyugdíjra, amint teljesíti annak feltételeit. Ha a jogosult a versenyszférában dolgozik, akkor ilyen esetben megszakítás nélkül tovább folytathatja a munkáját a fennálló munkaviszonya alapján (a nyugdíj igénylésének nem feltétele a munkaviszony megszüntetése), a munkáltatónak mindössze az alkalmazottja aktív biztosítotti státuszának megszűnését kell bejelentenie a NAV-nak. Ezt követően mind a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyre, mind annak a munkáltatójára nézve rendkívül előnyös változások lépnek hatályba, ugyanis jelentősen enyhülnek a közteherviselési kötelezettségek.

A nők kedvezményes nyugdíja mellett bármilyen jogviszonyban tovább dolgozó hölgy nettó bére – változatlan bruttó bér esetén – a társadalombiztosítási járulék mértékével, 18,5 százalékkal emelkedik.

Ennek oka, hogy ilyen munkavégzés esetén a kereset járulékmentes a nyugdíjas számára. A Nők40 nyugdíj mellett tovább dolgozó nyugdíjas hölgy keresetét kizárólag a 15 százalék szja terheli. A jelentős kedvezmény ára viszont az, hogy a keresete alapján nem lesz jogosult nyugdíjemelésre, hiszen a keresetét nem terheli nyugdíjjárulék. A nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyet foglalkoztató munkáltató az érintett keresete után mentesül a 13 százalék szociális hozzájárulási adó alól. Ez igazi win-win szituáció, sajnos csak a versenyszférában. Ráadásul aki a nők kedvezményes nyugdíja mellett dolgozik, korlátlanul kereshet, megszűnt a korábbi éves keretösszeg szigorú szabálya. A nyugdíj és a kereset korlátozás nélkül, együttesen fölvehető.




A közszférában – ahol hölgyek százezrei dolgoznak – továbbra sincs lehetőség arra, hogy az érintett a nyugdíja mellett közszolgálati jellegű jogviszonyban dolgozhasson tovább, mert ilyen esetben a nyugdíja folyósítását mindaddig szüneteltetik, amíg a közalkalmazotti, köztisztviselői vagy hasonló közszolgálati jogviszonya fennáll. Sajnálatos módon az egészségügyi szolgálati jogviszony is ilyen jogviszonynak minősül, bár az egészségügyben továbbra is működik a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés árnyéknyugdíjrendszere. Természetesen azoknak is, akik a nyugdíjazásuk után átigazolnak a versenyszférába, megnyílnak a nyugdíj melletti munkavégzés fentebb vázolt előnyös lehetőségei.

Miután az érintettet semmi sem kötelezi arra, hogy a nők kedvezményes nyugdíja feltételeinek teljesítése esetén haladéktalanul adja be a nyugdíjigényét, dönthet úgy, hogy nem adja be a legkorábbi lehetséges időponttal, és változatlan feltételekkel dolgozik tovább. A közszférában sem köteles a jogosító idő megszerzésével azonnal igényelni a nyugdíját, várhat akár a korhatára betöltéséig is.

Ha elhalasztja a kedvezményes nyugdíj igénylését, akkor a nyugdíja későbbi igénylése miatt a nyugdíjszámítás során az addig megszerzett hosszabb szolgálati idejétől függő magasabb nyugdíjszorzót alkalmazzák majd, vagyis magasabb lehet a megállapított nyugdíja.

(A nyugdíjszorzóval az 1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereseteiből számított nettó havi átlagkereset összegét kell megszorozni, az eredmény lesz a nyugdíja induló összege.)