72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt.

72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt.

100 munkaképes korú magyarra 55-60 65 évesnél idősebb honfitárs jut majd.

A brutális méretű népességfogyás és az elöregedés pedig valóságos nyugdíjkatasztrófát idézhet elő, ha jelenlegi rendszert vesszük alapul. Ráadásul ehhez koránt sem kell 80 évnek eltelnie. A most hatályos felosztó-kirovó nyugdíjrendszer lényege ugyanis, hogy az állam, mint hatóság a mindenkori aktív állampolgáraira folyamatosan bérjárulék fizetési kötelezettséget ró ki, amely befolyó bérjárulékokból fizeti ki folyamatosan a mindenkori nyugdíjas állampolgárai nyugdíjjáradékát. Ebből kifolyólag könnyen belátható, hogy

a katasztrófa akkor következik be a rendszerben, ha a munkavállalók járulékaiból (nem lesznek például elegen ehhez) már nem tudják fedezni a nyugdíjakat.

Nem meglepő módon a függőségi ráta komoly emelkedésére megoldás lehet például a hazai nyugdíjkorhatár emelése. A Porftolió elemzése szerint, ahhoz hogy legalább 2015-2050 között stabilizálódó rátáról beszélhessünk

72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt.

Igen ám, csakhogy önmagában a nyugdíjkorhatár emelése nem jelenti, hogy a probléma pikk-pakk meg is oldódik, az intézkedés mellé jelentős változásra van szükség a munkaerőpiacon, például a nők munkaerő-piaci aktivitásának növelésével, különben marad a magasabb nyugdíjjárulék, magasabb adók és egy folyamatosan deficites nyugdíjköltségvetés jön létre.

Arról nem is beszélve, hogy a korhatár emelése bár elsőre könnyűnek látszik, hiszen csak egy tollvonás, a magyar emberek jelenlegi egészségügyi állapota nem igen bírna ki egy ilyen drasztikus lépést. Korábbi kutatások szerint az 55-64 év közötti korcsoportban 4 százalékon és a 65 év felettiek körében 6 százalékon áll azok aránya, akik egészségesnek érzik magukat a bőrükben. Bár a számok rendkívül elkeserítőek, sajnos egyáltalán nem meglepőek, hiszen

a magyar férfiak nyugdíjasként mindössze 6,2 a nők pedig 6,1 évet töltenek el jó egészségi állapotban.

Az egészségügyi állapot pedig szorosan összefügg azzal, hogy ki mennyi időt szeretne boldog nyugdíjasként eltölteni. A kitűnő egészségi állapotban lévők például 20, a jó állapotúak 15, míg a gyengélkedők mindössze 10 évet töltenének el szépkorúként. A magyarok 74 százaléka emellett úgy gondolkodik, hogy a jövő nyugdíjasai a mostaninál szűkösebben fognak élni és csak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjas évekre.

Még mit nem

A drasztikus nyugdíjkorhatár globális, országhatárokon átívelő emelgetésének egyébként vannak ellenzői, még akkor is, hogyha gazdaságilag abszolút szükségszerűnek is látszik egy ilyen döntés. Három igazán jelentős kérdéskört rögvest fel is lehet vázolni a 70 pluszos korhatár ellen:

  • Mi a helyzet a fizikai munkát végzőkkel?
  • Mi van azokkal, akik soha életükben nem élvezték azt a munkát, amit végeztek, csupán a megélhetés miatt csinálták?
  • Mi lesz az utódokkal, ki vigyáz majd rájuk?

Ezek mind-mind olyan kérdések, amikre muszáj lesz választ találni hamarosan, ugyanis a folyamatosan közzé adott adatokból az látszik, hogy a probléma magától biztosan nem fog megoldódni. És belátható időn belül a jelenlegi nyugdíjrendszerünk egyszerűen önmagából eredően fenntarthatatlanná fog válni.

error: Content is protected !!